Nem szeretnék hosszan elmélkedni a Gödör melletti alkotásról és a hozzá kapcsolódó meglepő felháborodásról. Azt egy bekezdéssel zárnám csak rövidre : a múltat kár tagadni. A XX. század közepén, illetve derekán, amikor a kiállított tárgyak születtek, a nők életének meghatározó szereplője volt a házimunka. A szépítkezés ekkor is, korábban is, és azóta is. Fel nem foghatom, hogy régi találmányokat, amiket akkor a nőknek a keze alá adtak, miért kell a jelenből támadni, és hamis képeket festeni hozzá. A tény tény marad. 1970-ben nem volt annyi nő a munkaerő-piacon, mint ma. Nem kellettek, nem volt szükséges, így volt szocializálva a társadalom. Takarítottak, mostak, főztek. A felsorolt eszközök könnyebbé tették az egyébként nem könnyű házimunkát. Mosógép, porszívó. A szépítőszerek és kellékei pedig egészen azokban az időkben az Ő eszközeik voltak./jól tudjuk, hogy korábban néhány évszázaddal a férfiak is festették magukat, és a mostani, kissé megborult egyensúlyi helyzetben is történnek hasonlók/ És pont. Ez a múlt, ez tény. A jelen más. Ez olyan, mintha a 16-18. század közötti festészetből kiemelnénk a női képeket, és tüntetnénk mellettük, mert azoknak még kevesebb jogaik voltak..., ahelyett hogy tájképeket válogattunk volna össze...

Hanem a mai kérdésem mégiscsak a hatalom. Ahogy a hölgy is említi a végén... helyes angolsággal: Mi a hatalom?

Mit enged meg, mit ad a kezébe az embernek, mi az, amivel vigyázni kell, meddig kell vigyázni, mikor kell lemondani róla? Már a legelső bejegyzéskor ígértem, nem politizálunk. Most sem. A hatalom lényege mozgatja a fantáziánkat...

Hatalom-e a más feletti uralkodás, hatalom-e úgy, ha azok adják a kezünkbe, akik felett uralkodunk. Kérhetik-e vissza? Az uralkodás mámorító érzése elnyomhatja-e a hatalom felelősségét, vagy eleve azért akartunk e pontra jutni, hogy élvezetet, önigazolást, kielégülést találjunk? Mert hatalom a tudás, a bölcsesség. Hatalom valakinek a sorsa felett őrködni, dönteni. De hatalom az is, ha nem engedem be a macskát a szobába. Mindenki gyakorol valamiféle hatalmat mások felett. A király az alattvalóin, az alattvalók az állataikon, gyerekeiken, a gyerekek a játékaikon. Már kisgyerekként megtanuljuk, megízleljük a hatalmat, mint kiscápa a vért. A babák, autók úgy cselekednek ahogy kérjük (játékok). A vonat számtalanszor siklik ki, vagy éppen ütközik autókkal. Képváltás, és a hatalom mikor csap át kegyetlenkedésbe? Uralkodásba? Pusztításba?

Hatalom-relációkban élünk. Nekem hatalmamban áll ezt a bejegyzést publikálni. A blog.hu üzemeltetőjének hatalmában áll ezt engedni vagy törölni. Hatalma van a látogatónak, mert nem jár erre, vagy negatívan kommentál... Hatalmamban áll a kommenteket törölni... 

Nem vezetett sehová a gondolkodásom, csak nyitott kapukra leltem, áthatolhatatlan falakat találtam... De a hatalom, amely megadatott, ezt is lehetővé teszi...

Csak még mindig nem tudom, hogy mi a hatalom...

Szerző: Lord_M_  2010.04.09. 11:22 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://radish.blog.hu/api/trackback/id/tr481906859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Halmozottan Hátrányos · http://hatrany.blog.hu 2010.04.09. 13:10:08

Lássunk egy definíciót a hatalomra.

Filozófiai értelemben a hatalom annak a képességnek a mértéke, mellyel befolyásolni tudjuk a környezetünket alkotó entitásokat, beleértve azok viselkedését. A politikai hatalom ennek a filozófiai hatalomnak a társadalmi erőforrásokra képzett vetülete. Hogy mi maga a hatalom, az szerintem lényegtelen. Fontosabb, hogy mit ad a hatalom, és az _ember_, akinek a hatalom megadatik, hogy él vele (vissza).

Ezen a ponton pedig a tényleges hatalom kérdését nálam felváltja az emberi gyarlóság, esendőség egyik mértéke, a hatalom- és becsvágy.

Lord_M_ 2010.04.12. 17:10:04

@Halmozottan Hátrányos: Igen, ez teljesen logikus, az én gondoloatkörömben a szűk filozófiai értelmezés mellett olyan kérdéseket hagy nyitva, hogy mettől hatalom, mettől él vissza, hogyan tekint erre az aki felett a hatalmat gyakorlod, mikor veszi észre, hogy visszaéltek vele...

megannyi kérdés ami a hatalom mint összetett rendszer.

PL megkérlek hoyg irányítsd az életemet... hatalmat adok a kezedbe, de ellenszegülhetek neked... akkor elveszíted a hatalmadat? vagy kényszeríthetsz ? akkor is kényszeríthetsz ha az nekem rossz? hiszen felhatalmaztalak ?

nem a politika érdekel ebben az olvasatban sem, hanem az irányítás, az uralkodás, a behódolás, az elfogadás, a visszautasítás szövevénye. Hogy miért lesz valaki uralkodó típus (rossz vagy jó mellékes) és miért lesz valaki alattvaló? Milyen folyamatok, szocializáció vezet el oda, hogy valaki csak akkor érzi magát egésznek, ha midnen lépését valaki előre megmondja ? Kényelem? lustaság? a felelősség hárítása?

ezek izgatnak ebben a témában...
süti beállítások módosítása