A Montevideói Egyezmény 1933-ban lefektette az államszuverenitás alapjait. Van azonban egy-két dolog, amit ezzel kapcsolatban idejétmúltnak érzek. Az ominózus egyezmény annak idején mintha a nemzetállamok szellemiségét vette volna alapul. Úgy érzem, 2010-ben nem elvárható egy országtól, hogy nemzetállam akarjon lenni.

Létezik olyan, hogy egy országban több nemzet él. Létezik olyan, hogy egy nemzet gyermekei több országban is képviseltetik magukat. Létezik olyan nemzetiség is, amelynek nincs anyaországa. Akkor miért ne létezhetne olyan ország, amely nem definiál magának nemzetet?

Másik kérdésem: miért kell, hogy egy országnak földrajzi területe, territóriuma legyen? Az államszuverenitás egyik követelménye ugyan, hogy egy országnak legyen legalább egy talpalatnyi földje, de kérdem én, miért? Hiszen egy ország állam- és közigazgatása, jogalkotása mind absztrakt entitásokat jelöl, ahol állampolgárokra csak azért van szükség, hogy az ezek definiálásához szükséges testületeket legyen, aki ellássa. De ezek között sehol nem érzem a föld szükségességét. A közigazgatási egységek szerkezetét, hierarchiáját anélkül is lehet definiálni, hiszen a definiáláshoz nem kell föld. Ahhoz csak konzisztens jogszabályok és egy fenntartható gazdasági szerkezet kell.

Az emberek fejében persze a nemzetiség és az állampolgárság fogalma még nem vált el teljesen, pedig az állampolgárság egy jogi, államigazgatási fogalom, míg a nemzetiség mindenkinek egy olyan magánügye, mint a vallás vagy a személyes politikai hitvallás. A magyar nyelv fogalomtára sem egységes ebből a szempontból, hiszen nemzetÁLLAMról, ÁLLAMigazgatásról és ÁLLAMpolgárságról beszélünk, miközben országokról beszélünk, melyek alkalomadtán több 'állam' megnevezésű közigazgatási egységből állnak.